A Google új, Willow nevű kvantumchipje érdemi áttörést hozott a kvantum-számítástechnikában, de vajon az új elven működő chipek tudása elérheti-e egyszer a bitcoin biztonságát is fenyegető szintet?
A december közepén bemutatott új, Willow névre keresztelt kvantumchip egyik legnagyobb újítása a hibajavítás terén elért eredménye. A Google kutatói ugyanis olyan módszert fejlesztettek ki, amellyel a kvantumgépek alapműködését teszik jobbá. Rájöttek ugyanis, hogy a kvantum-számítástechnika alapelvét jelentő qubitek számának növelésével exponenciálisan csökkenthetők a hibák, ami alapvető lépés, vagy inkább ugrás a nagy léptékű, gyakorlati alkalmazásokban is használható kvantumszámítógépek felé vezető úton.
A Willow bejelentését követően egyre-másra jelentek meg írások arról, hogy vajon a kvantumszámítógépek fejlődése sérülékennyé teszi-e a feltörhetetlennek hitt jelsorozatként létező kriptovalutákat. Ugyanis a bitcoin és más kriptovaluták jelenlegi titkosítási algoritmusai, mint például az ECDSA, elméletileg sebezhetők lehetnek a majdani rendkívül erős kvantumszámítógépekkel szemben.
Azonnali fenyegetést ez nem jelent: a szakértők egyetértenek abban, hogy a jelenlegi kvantumtechnológia messze nem elég fejlett, sőt az ehhez szükséges kvantumszámítógép megépítése hosszú évtizedekbe telhet.
Bár a bitcoin jelenleg biztonságos – hiszen a kriptoeszközök feltöréséhez a mai kvantumchipek teljesítményének sok-sok milliószorosára lenne szükség –, a kvantumtechnológia jövőbeni fejlődése potenciális kockázatokat hordozhat.
Az úgynevezett privát kulcsok ugyanis (azaz maga a digitális kriptodeviza) visszafejthetők lehetnek a nyilvános kulcsokból, ezzel veszélyeztetve a felhasználók vagyonát. Továbbá az olyan algoritmusok, mint az ECDSA, sebezhetővé válhatnak, lehetővé téve a tranzakciók manipulálását. Ráadásul a még nem létező, de 10-20 év múlva már elvben létrehozható kvantumszámítógépek képesek lehetnek dominálni a kriptobányászati folyamatokat, veszélyeztetve a hálózat decentralizációját.
A szakértők szerint a bitcoin titkosítását feltörni képes kvantumszámítógépek megjelenése még legalább egy évtizedre van. A technológia gyors fejlődése miatt azonban fontos, hogy a kriptoközösség proaktívan készüljön a lehetséges fenyegetésekre.
A kriptovaluták fejlesztői már aktívan dolgoznak azon, hogy olyan megoldásokat hozzanak létre, amelyek képesek ellenállni a kvantumtechnológia jövőbeni fenyegetéseinek. Ennek érdekében különféle stratégiákat alkalmaznak. Az egyik fontos megközelítés a kvantumrezisztens titkosítás alkalmazása, amely új algoritmusok bevezetését jelenti. Ezek olyan matematikai módszereken alapulnak, amelyek a kvantumszámítógépek hatalmas számítási kapacitása ellen is védelmet nyújtanak. Egy másik irány az egyszer használatos kulcsok bevezetése, amelyek jelentősen növelik a tranzakciók biztonságát azáltal, hogy mindegyikükhöz egyedi titkosítási kulcsot használnak.
Ezen túlmenően a fejlesztők szükség esetén úgynevezett hard forkokat hajtanak végre, vagyis átalakítják és megerősítik a blokklánchálózatot, hogy az jobban ellenálljon a kvantumfenyegetéseknek. ((A hard fork a blockchain technológiában, például a bitcoin esetében, egy olyan jelentős változtatást jelent a protokollban, amely inkompatibilis az előző verzióval. Ez azt jelenti, hogy a régi szabályok szerint működő csomópontok (node-ok) nem tudnak érvényes tranzakciókat vagy blokkokat feldolgozni az új protokoll szerint.)
Az ilyen a lépések biztosíthatják, hogy a kriptodevizák a kvantumtechnológia fejlődése ellenére a jövőben is biztonságosak maradjanak.
A Google új, Willow kvantumchipje valóban mérföldkő az újfajta alapokon nyugvó számítástechnikában, hiszen olyan problémákat old meg percek alatt, amelyekhez a jelenlegi szuperszámítógépeknek gyakorlatilag végtelen időre lenne szükségük, ez pedig, ahogy írtuk, jelentős biztonsági kérdéseket vet fel. Egy Deloitte-tanulmány szerint a bitcoinkészletek 25 százaléka válhat sebezhetővé a jövőben, amennyiben a kvantumszámítógépek elérik azt a fejlettségi szintet, amely képes lenne feltörni a blokkláncok titkosítását. Ez a mostani árfolyamok mellett több mint 500 milliárd dollárnyi (ez a magyar költségvetés ötszöröse) kriptoeszközt sodorhat veszélybe. Az ilyen támadások sikeres végrehajtásához egy – jelenleg még tervek szintjén sem létező – 13 millió qubites kvantumgép lenne szükséges. Összehasonlításképpen: a Willow mostani 105 qubitje még igen messze van ettől. A szakértők szerint a kriptovaluták fejlesztőinek körülbelül egy-másfél évtizedük lehet arra, hogy felkészüljenek a kvantumtechnológia jelentette kihívásokra.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Oláh Tibor
(Források: msn.com - Google's Quantum Breakthrough Raises Fresh Concerns Over Bitcoin Security; Wall Street Journal - A Looming Threat to Bitcoin: The Risk of a Quantum Hack; The Times - Google cracks 30-year challenge in quantum computing)
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A bitcoin árfolyama történelmi csúcsra emelkedett és először lépte át a 100 ezer dolláros szintet. A drámai emelkedés mögött a kriptovaluták iránti globális intézményi érdeklődés és a piaci spekulációk hatása áll. E tényezők még szélsőségesebben ingadozó árfolyamokat ígérnek a jövőben – véli a Makronóm Intézet elemzője.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt.
Hszi Csin-ping alatt Kína megduplázta az erőfeszítéseit, hogy vezető szerepet töltsön be a legmodernebb stratégiai technológiák terén, így nagy összegeket fektet be a kvantumtechnológiákba, amelyek áttörést hozhatnak az érzékelés, a kommunikáció és a számítástechnika területén.
Az első félidő tompa játéka után a későn hajrázó Liverpool örülhetett az egy pontnak, a Forest továbbra is őrzi remek formáját.
A zseni kiállt Elon Musk kijelentése mellett miszerint: „Csak az AfD mentheti meg Németországot.”
Bryan Leibet kérdezték az új amerikai irányról.
